„De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek, kik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik.” 2Pt 3, 10-13
Ha ezt az Igét egy találós kérdés formájában próbálnánk meg megfogalmazni, akkor valami ehhez hasonlót kapnánk.
Mi az? Amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak?
Úgy gondolom, hogy nem sokat kellene várnunk a válaszra, hiszen mindenki csípőből mondaná rá: Atombomba.
S ha jobban belegondolunk, akkor igazuk is van. Ha valaki látott már atomrobbantásról filmet, akkor megérti a gombafelhő láttán milyen az, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak. A bomba működési elve pedig: „az elemek égve felbomlanak”.
De mi keresni valója van a Bibliában atombombának? Teszi fel minden épelméjű keresztyén a kérdést! Be kell ismernem nem sok, de mégis segíthet minket a megértés rögös útján.
Sajnos az ember csak eddig jutott. Istent utánozza. Talán eljutott a csúcsra, azzal, hogy nukleáris fegyvert szerkesztett és Isten apokalipszisének a nyomába ért.
Isten apokalipszise azonban nem a pusztítással ér véget. Nem ez a csúcsa, hanem az új föld és ég ígéretével. Az ember apokalipszise nem kecsegtet semmi újjal, csak szenvedéssel és pusztulással. Eddig jutottunk. Eddig terjed a tudomány, az Isten játszás tudománya.
Fel tudjuk bontani az elemeket lánggal és meg tudjuk roppantani az egeket. De nyomunkban csak a pusztulás támad, s nállunk ez a csúcs – elég ha egyszerűen csak szétnézünk bolygónkon -.
S ha valami igen, akkor ez az Ember Tragédiája.
