„Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”                Lk 2, 10-11

Konzumkarácsony és maximális személytelenség. Van ami a fogyasztókat meghatja s ezen kívül, akiket nem hat meg, nem érint meg, az senkit sem érdekel. Egy alapvetően tömegcikkekre építő világban lényegtelen az, aki máshogyan gondolkodik. Egy nyelv létezik, a fogyasztó és a fogyasztás nyelve.

Különösen is igaz ez a karácsonnyal kapcsolatban. Minden ugyan olyan, minden hasonló, van ami trendi s van ami már nem az. Van tömeg ajándék, tömeg fadíszítési stílus és van ünnepi szín kollekció. Egyediségre, személyességre kevés az esély. Zavartalan személytelenség árasztja el az ünnepet. Látszatra szép mindez, a nagy álharmónia, valójában azonban tragikus sebekhez vezet. Egy alapvetően személyes dologból, személytelen formálódik. Mit tud mondani egy ilyen esetben a karácsonyi evangélium?

Sokszor mi is egy karácsonyi képeslapként látjuk az ünnepi történetet. Már nem olvassuk, nem gondolkodunk rajta, hanem egyszerre felrémlik bennünk egy ilyen giccs parádé és elkészítjük a saját műanyag karácsonyunkat. Pásztorok és bölcsek a betlehemi „üstökös” alatt karöltve vonulnak Jézus felé…

Érdekes, hogy a pásztorok, akik amúgy egész életüket a szabad ég alatt töltötték nem látták a csillagot – a Biblia legalább is nem említi -. Ők más módját kapták a kijelentésnek, angyalok érkeztek, akik nagyon pontosan elmondták, hogy mi fog történni. Olyan módon tették, amit csak egy zsidó ember érthetett meg. Azokat a fogalmakat használták, amit a Messiásváró pásztorok érthettek.

A bölcseknek azonban csillag jelenik meg. Az angyalok szavával – a konkrét üzenettel – nem tudtak volna mit kezdeni a nem zsidó keleti csillagászok. Isten őket is személyes módon szólította meg. Olyan módon, ahogy csak ők érthették meg.

Isten nem egy nagy olvasztó tégelyként gondol ránk. Úgy szólít meg minket, ahogy azt a legjobban és leginkább képesek vagyunk megérteni. Nem tömeg manipulációt folytat, hanem személyes elbeszélgetést.

Számunkra és a keresztyénségnek is követendő példa ez. Nem sztereotípiákkal és instant válaszokkal kell kiszúrni a Jézust kereső szemét. Ezekből a válaszokból csak kavarodás és értelmetlenség születik. Ha szerencsénk van okoz némi örömet, azonban a betlehemi gyermekhez bajosan vezethet el!