„Ugyanis mintegy ötezer férfi volt ott. Jézus erre így szólt tanítványaihoz: "Ültessétek le őket csoportokba ötvenenként!" Lk 9, 14

Rung András barátunk kommentjeiben többször is kitért már arra, hogy a keresztyének „erőforrásaikat” jól és céltudatosan használják fel. Ne csak szimplán segítsenek, hanem ott segítsenek ahol erre a legnagyobb szükség van. A mai Napi Igében a segítség „megszervezéséről” lesz szó. Köszönet Andrásnak az inspiráló gondolatokért.

Ha megnézzük a fenti történetet, akkor egy olyan momentumot találhatunk, ami egy kicsit nehezen illik a képbe. Ültessétek le őket ötvenenként. Első pillanatban talán egy kicsit érthetetlen, hogy mit változtat az „ülésrend” a történeten, de ha jobban bele gondolunk, akkor igen-igen jelentőségteljes.

Nézzük meg egy pillanatra, hogy mi Jézus és mi a tanítványok feladata:

Tanítványok:

• kenyerek biztosítása

• leültetés

• szétosztás

• összeszedés

Jézus:

• a kenyerek megsokasítása

Természetesen lehetne még ezek némelyikét tovább bontani, de szerintem ebből is egyértelmű, hogy a tanítványok feladat lényegében egy teljesen modern jellegű feladat. Logisztika, kommunikáció, disztribúció.

Jézus a tanítványoktól nem magát a csodát várja, hanem a csoda környezetének, helyének biztosítását. Jézus hatalmas csodát tesz, de nem felejti el a dolgok racionális következményét. Ötezer éhes ember bizony nem egy veszélytelen dolog. Jézus maga ad utasítást arra, hogy ésszerű, tervezett módon történjenek az események.

Keresztyénségünket időről időre elönti valamiféle adakozó, kegyes eufória, ami a mindegy, hogy mit, mindegy, hogy kinek, mindegy, hogy milyen formában elvet követi. Nem szabad elsiklani afelett, hogy a csoda/adomány attól még teljes értékű dolog, hogy ésszerű előkészületek előzik meg! Mindez nem hitetlenség, hanem inkább Jézus munkájának a megbecsülése. Járjunk el mi is Jézus tanácsa szerint életünkben!

A Református Szeretetszolgálat munkáját innen is szeretném megköszönni. A gyülekezeteket értelmes, mindenki számára érthető „reklám” anyaggal látják el. Olyan dolgokra gyűjtenek amelyek fontosak, s az egyszerű ember pedig képes velük azonosulni. S az adakozók képesek nyomon követni, hogy mi történik adományukkal.

Isten áldja meg munkájukat!