"Hogyan mehetnék oda? - kérdezte Sámuel. Ha meghallja Saul, megöl engem. De az Úr ezt mondta: Vigyél magaddal egy üszőborjút, és ezt mondd: Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az Úrnak. De Isait hívd meg az áldozati lakomára. Én pedig majd tudtodra adom, hogy mit kell tenned: azt kend fel, akit én mondok neked! És úgy tett Sámuel, ahogyan az Úr megmondta neki. Amikor megérkezett Betlehembe, remegve mentek eléje a város vénei, és azt kérdezték: Békés szándékkal jöttél-e?" 1Sám 16; 2, 3, 4,
Engedjétek meg, hogy egy egészen profán idézettel kezdjem a Napi Igét, a Csillagok Háborúja című film egyik kevésbé ismert sorával. Yoda mester tanítgatja Luke Skywalker-t a mocsár bolygón ezekkel a szavakkal: „A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet pedig halált.” S Yoda mesternek, mivel ő a galaxis legvagányabb kis Jedije ezúttal is igaza van.
A félelem mérgező erő a világban. Terjed, mint a legfertőzőbb betegség vagy az újfajta influenza. Saul fél, hogy elveszti trónját. Sámuel fél a dühös Saultól, attól tart, hogy az gyűlöletből életére tör. A betlehemi polgárok félnek Sámueltől, nehogy bajt hozzon a fejükre. A paranoia ragadós.
Az egymástól, a hatalomtól, a munkanélküliségtől, a másik embertől való félelem eléggé valóságos manapság. A félelem végeredménye a halál. S nem feltétlenül a testi halálra kell itt gondolnunk. Az emberek bizalmatlanságához, gyanakvásához vezet, s ezek bizony halálos mérgek egy közösség számára. A Biblia is a bizalmatlanság első csíráiról számol be: „ Békés szándékkal jöttél-e?”
Ragályos paranoia. Amiből csak egy módon lehet kiszállni, ha megtanulunk nem félni. A körforgás csak ekkor szűnik meg. Nem el kell felejteni a problémákat, hanem meg kell tanulnunk azt, hogy ne a félelmek irányítsák a minden napjainkat.
Emlékezzünk Isten Igéjére: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1, 7) Ne feledjük el, a bátor szeretet erejére és józanságára van szüksége világunknak. Csak így kerülhetünk Istenhez és egymáshoz is közelebb.