Mi tehát az igazság? Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen aki keresse Istent. Róm 3; 10b, 11
Pilátus ezt mondta neki: "Akkor mégis király vagy te?" Jézus így válaszolt: "Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra." Pilátus így szólt hozzá: "Mi az igazság?” Ján 18; 37, 38
Egyik kedvenc mondatom a Bibliában, amit Pilátus mond. Nemes egyszerűséggel és tömörséggel foglalja össze az ember legnagyobb kérdését: „Mi az igazság?”. Úgy érzem ebben a mondatban nem a cinizmus, hanem az ember zavara érhető tetten. Az igazságok közötti döntésben elfáradt ember tragédiája. Mert ez tragédia, ennek megértésében segített nekem a Római levél.
Pilátust igazságok vették körül. A zsidó törvények igazsága, a tömeg igazsága, Jézus igazsága, a római törvények igazsága, a felesége igazsága, a saját igazsága. Igazság – igazság hátán, ebben a kavalkádban már ki tudná megmondani az igazi igazságot. Pedig amúgy nem lenne nehéz…
A probléma nem az igazság létével van, hanem annak a lelőhelyével. Az emberek között keressük az igazságot, a rendszerben, a társadalomban, a felebarátban, holott „nincsen igaz ember egy sem…”s ezért nem lehet az ember „terméke” az igazság. Rossz helyen keresünk, maximum féligazságokat találunk. S ezek fárasztóak…
Már maga a kérdés is önmagáért beszél. Pilátus nem egy személyt keres, hanem egy tárgyat – fogalmat. A kérdése nem az, hogy Ki az igazság?, hanem, hogy „Mi az igazság?” S talán Jézus ezért hallgat illedelmesen, hiszen nem Őt kérdezték…
Pilátushoz képpest mi sokkal rosszabb helyzetbe vagyunk, számtalan „Mi” féligazság között vergődünk. S a nagy harcban nem vesszük észre a velünk szemben álló „Ki” jelenlétét. Nem vesszük észre, hogy az Igazság ott van egy karnyújtásnyira tőlünk.
Holnap kezdődik advent. Lehet most – az adventi csoki naptárral együtt - könnyebb lenne memorizálni az új kérdőszót…Ki az Igazság?
