Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők: "Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!" Azokról van itt szó, amik arra valók, hogy elfogyasztva megsemmisüljenek. Ezek csupán emberi parancsok és rendelések. Kol 2, 20-22

A fenti Ige alapján mindent megfoghatunk, meg ízlelhetünk, meg tapinthatunk. Akár a fogyasztói társadalom szlogenje is lehetne ez. Nem szabad azonban elfelejtenünk, Pál apostol egy akkoriban aktuális problémára reagál.

Rögtön felmerül a kérdés, hogy ezek szerint a Biblia problémái és az ezekre való megoldások elavultak lennének? A problémázás helyett, inkább arra kellene koncentrálnunk, ami vészesen aktuálissá teszi az Igét.

A középpont itt nem a sorozatos „ne-ne-ne”- hiszen ezek a tévtanítók szavai… -. Hanem, „az e világ szerint élőkre kötelezők” Ez már minden korban s minden korszaknak aktuális kérdése: Mi a kötelező számodra/korod számára?

A mai ember, akárcsak a kolosséi keresztyén, kényszer alatt él. A régi keresztyéneket egy szigorú szekta környékezte meg. Veszélybe került a keresztyének szabadsága. Krisztus felszabadította őket, mire a fölösleges rendelkezésekkel újra rabszolgasorba taszították magukat.

Mi a kötelező a Te világod számára? Mi kötelező a ma számára? Mi is rabságban élünk csak éppen más előjellel. Szerezz! Egyél, élvezd ki a percet! Tapints meg!… Hangzana a ma tévtanítóinak a mondata. A lényeg az, hogy ez is, mint a másik, kötelező érvényre tör.

A fogyasztás, a habzsolás nem ismer pihenést. Éppen úgy kötelez és rabságba taszít, mint ahogy a legvadabb vallás, legvadabb elvárásai.

Lehet, hogy Pál válaszát ma riasztónak tartjuk – engedékenysége miatt -. De kérdése aktuális: „Miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők.” Gondoljunk csak bátran a minket szorongató, Jézustól eltávolító fogyasztói kultúrára…