„Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy az új életben a Lélek szerint szolgálunk, nem pedig az Írás betűje szerint, mint a régiben.” Róm 7, 6

Ha őszintén végig gondoljuk, azt amiről Pál ír, akkor igen meglepő dologgal találjuk szembe magunkat!

A keresztyén ember új életében, a Lélek szerint szolgál nem pedig az Írás betűje szerint. Minden ember felteheti magában a kérdést, ha ez igaz, akkor a hit által újjászületett keresztyén emberek, miért nem zárják el a Bibliát egy sötét múzeum legmélyére? Hiszen könnyen úgy tűnhet ezek után, hogy mindez már fölösleges.

Az emberek nagy része úgy tekint a Bibliára, mint egy csodásan kifaragott sakk készletre. S most képzeljük el, hogy a figurák pedig az egyes törvények – az Írás gondolatai -. A tábla régi, a bábok nemes anyagokból készültek, s az egészet valami misztikus komolyság veszi körül. Ez álomszép a probléma csupán annyi, hogy az emberek nem tudnak vele játszani. Nem ismerik a játékszabályokat. Értelmetlenül tologatják a bábokat, esetleg egy két figurával tudnak is lépni, de nem értik magát a játékot. Mint amikor a kisgyerekek értetlenül, de egy darabig lelkesen tologatják a bábokat. Megunják. Felkerül a polcra, egy nemes helyre akárcsak a Biblia…

Jézus azonban megtanított minket játszani. Nem törölte el a bábokat, nem rombolta el a táblát a szabályokat sem írta át. Amit tett az annyi volt, hogy mozgásba hozta a bábokat s nemes egyszerűséggel lejátszott egy mester játszmát. A tökéletes élet partit…

A törvény Jézus nélkül egy élettelen valami, az írás Jézus nélkül nem élő. Szép a tábla, de fogalmunk sincs, hogy micsodák a játékszabályok. Tologatjuk a bábokat, de meg sem közelítjük a sakk igazi mélységét. Tanulnunk kell, újra és újra le kell játszanunk Jézus partiját.

A keresztyének számára ezért kevésbé fontos a törvény, s ezért nem nevezzük magunkat „könyvvallásnak”. Hiszen mi nem a törvényre figyelünk, hanem arra az emberre – az egyetlenre -, aki tökéletesen megtartotta a törvényt. A törvény a bábokat értetlenül tologató ember felől nézve hatástalan, viszont a bábokat a legtökéletesebben mozgásba hozó Krisztus felől élet.