„Jézus pedig ezt mondta neki: "Leányom, hited megtartott téged, menj el békességgel!” Lk 8, 48

Jézus csoda lámpája. Akárcsak a csoda lámpát, Jézust is egyfajta varázslatos erő járja körül. Elég akárcsak hozzá érni és máris megoldódik minden. A vérfolyás eláll, a béna jár és minden nyomorúság elmúlik. A Biblia elbeszélése nem csak a vérfolyásos asszonyról számol be, hanem más helyen is említi a Jézus puszta érintésétől bekövetkező gyógyulásról.

Van egy érdekes momentum azonban a történetben. A vérfolyásos asszonynak lett volna lehetősége arra, hogy elosonjon. A vérfolyás tisztátalanná tesz, s most csak képzeljük el egy tömegben – aki szőrszálhasogatóan ügyel a kultikus tisztaságra -, mekkora felháborodást keltett volna egy mindenkihez óhatatlanul is hozzá „dörgölődző” tisztátalan asszony.

Jézus azonban érzi az erő kiáradást, s rögtön kérdést tesz föl a tömegnek. Az asszonynak mindenen lehetősége meglett volna arra, hogy észrevétlenül kereket oldjon. A tolongásban pillanatok alatt felszívódhatott volna, ám mégsem teszi.

Mi számtalanszor nem vagyunk ilyen bátrak, a megszerzett gyógyulással, kissé szégyenlősen és határtalan hálával a szívünkben nemes egyszerűséggel felszívódunk Jézus elől. Kellemetlen elismerni a betegséget és közösséget vállalni a gyógyítóval.

Pedig az igazi gyógyítás most kezdődik. Jézus dörzsölgetése is vezethet eredményre. Ahogy Isten felhozza a napját a jókra és gonoszakra, úgy Krisztus is sokszor érthetetlen módon lép fel testi-lelki gyógyítóként életünkben. Ez a varázslámpa fázis, azonban csak félgyógyuláshoz vezet. A teljes gyógyulás csak ezután következik... A beszélgetés, a Jézussal való kommunikáció felvétel után hangzik el a megtartásról szóló mondat, eddig a pontig Jézus nem más, mint egy sikeres orvos.

Hited megtartott... A fentiek alapján kérdéses számomra, hogy Jézus melyik hitről is beszélt. Véleményem szerint a megérintés nem igényelt különösebben mély és vakmerő hitet. Gondoljunk csak bele a kétségbeesett emberek mennyi minden után kapnak... Ám a tömegből való kilépés, a beteg és „tisztátalan” ember önmegvallása, a Jézussal való beszéd, a bátorság ahhoz, hogy kilépjünk a sokaságból egy sokkal, de sokkal komolyabb hitet igényel... Miről is beszél tehát Jézus, amikor az asszony hitét említi?!