"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is." Mt 6, 19-21
A moly, a rozsda és a tolvajok nem csak az élettelen értékekre, hanem az élő emberekre is hatalmas veszélyt jelentenek! De miért is? Hiszen embereket nem hallottunk még molytól szétmállani, megrozsdásodni, illetve a tolvajok áldozatává válni. Ezek a dolgok, ha lehet mondani inkább bosszúságot okoznak, mintsem valós életveszélyt.
Egy dolgot ezekről azonban tudni kell. A maguk nemében súlyosan fertőzők és veszélyesek, a moly könnyen befészkel egyik ruhából a másikba, a rozsda is gyorsabban terjed érintkező fémek esetében, a tetten ért tolvaj, pedig könnyen kiszámíthatatlanná válhat, veszélyeztetve ezzel magát az embert is. Egyszóval óvatosan kell velük bánnunk…
A mai Igében van egy érdekes dolog a szívvel kapcsolatban. A XXI. század embere vagy úgy tekint a szívére, mint egy lokális dologra vagy pedig mint egy olyan valamire, ami felett hatalma van. Mindenbe bele kóstolhat, de a szívét ha akarja távol tarthatja tőle. A Biblia máshogyan gondolkodik. Ahol a kincsed van ott lesz a szíved is. Nem talánról, ahogy akarodról, lehetőségről, hanem bizonyosságról, ok okozati összefüggésről van itt szó!
Ha tehát az életed középpontját egy csapat romlandó kincs alkotja, akkor egy szemernyi kétséged sem lehet felőle ott fogod közöttük megtalálni a szívedet is. Ne feledjük azonban, a romlandó kincsek súlyosan fertőzőek!
A molyosodó kincsek szétmállasztják az emberi kapcsolatokat, a rozsda kikezdi a családi békességet, s hány de hány olyan embert ismerünk, akinek elrabolták a szívét, életét az anyagi világ tolvajai. Egy szóval veszélyes helyen van a szívünk! De mit tehetünk ennek érdekében?
Az emberi próbálkozások sorra-kudarcra ítéltek! A moly ellen a szeparáció a legjobb védekezés, elszigetelten viszont nem lehet élni… A rozsda ellen a felületkezelés a nyerő, a külső lelki máz (álvallásosság, önbizalom, képmutatás, álságosodás) azonban nagyon sérülésveszélyes. Egy két ütődés, konfliktus és elkezd peregni a máz, s mögötte megjelenik a gyilkos rozsda… A tolvajok ellen pedig nincs védekezési mód, az évek keserű tapasztalatából tudjuk, amit el lehet lopni azt el is lopják… De mit tegyünk?
Gyűjtsetek kincseket a mennyben! Mondhatnánk úgy is, hogy fogadjátok el a menny egyetlen kincsét, Jézus Krisztust. Ahol a kincsed ott a szíved… Ha a kincsed Krisztus, Krisztusnál a szíved! Ez pedig belsőleg, szerkezetileg, értékrendileg átalakít.
A moly nem támadja a műszálas ruhát, a rozsda nem kezdi ki az aranyat, a tolvaj pedig nem lophatja el a szív legszemélyesebb dolgait! A Krisztussal való találkozás olyan belső átalakulást hoz, ami után teljes biztonságban lehetünk. A bankszámláinkról tehát kezdjük el átutalni Krisztus számlájára a szívünket, a romolhatatlanság világába…
