Ennek a szolgájává lettem a szerint a megbízatás szerint, amelyet Isten nekem a ti javatokra adott, hogy teljesen feltárjam előttetek az Isten igéjét; mégpedig azt a titkot, amely örök idők és nemzedékek óta rejtve volt, de amely most kijelentetett az ő szentjeinek, akiknek Isten tudtul akarta adni, hogy milyen gazdag ennek a titoknak dicsősége a pogány népek között. Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek. Kol 1, 25-27

Feltárni azt a titkot... Megfejteni azt a kódot...Megfejteni Jézus Krisztus kódját. Ennek a szolgái vagyunk mindannyian keresztyének. Elmondani, megfogalmazni, korunk nyelvére ültetni azt amit Isten akar mondani a kereszten Krisztusban.

Mai világunk a kódokra, a titkokra és a nagy megfejtésekre épül. S erre épül a keresztyénség is. Valamiképpen beszélni Krisztusról, ez a boldog kényszer kíséri végig életünket.

De valamit sokszor szem elől tévesztünk. A titok és a titok megfejtése, az nem ugyan az. Mi vajon mit birtokolunk? Krisztus vajon csak velünk van, vagy pedig a többi emberrel is? Ez az egyház örök kísértése: Istent bezárni a saját berkeinkbe. Kizárólagossá tenni, csak mi általunk elérhetővé.

Isten azonban máshogyan gondolkodik. Isten nem zárja be magát, nem védi le jogait, hanem nyilt forrás kódúvá teszi az evangéliumot. Mindenki hozzáférhet, s nem kell hozzá rendszergazdai jelszó. Krisztus meghalt mindenkiért...

"Krisztus közöttetek van." A pogány népek között. Nem az elhívott nép között, nem a kiválaszottak között, hanem Krisztus mi közöttünk van. S ez az Isten kegyelme. A közöttünk lévő Krisztus, az elérhető közelségben levő Megváltó. Felette nem lehet hatalma semminek, hiszen Ő akarta, hogy hozzáférjünk titkához.

S itt jövünk a képbe mi keresztyén emberek. Mi nem birtokoljuk a titkot, a kódot, hiszen az birtokol minket. Mi nem élhetünk vele vissza, nem árulhatjuk - Jézus freeware-. Mi a magunk esetlen módján megpróbálhatjuk lefordítani a kódot, a titkot.

A lefordítás pedig nem más, mint annak a megélése, hogy Krisztus közöttünk van. Úgy élni napjainkat, hogy az Isten itt van közöttünk. Nem felülről néz minket, mint sürgölődő hangyákat, hanem mellettünk van. Közle hozzánk, a pogányok között, a XXI. század Istenről sokszor elfelejtkező keresztyén pogányai között.

S ez a kegyelem. Ezt kellene dekódolni. Visszasugározni éltünk minden percében: Krisztus közöttetek van...